Verbális erőszakról másképp

Újra kicsit másképp a lovakról:
Monty Roberts módszere a Join up. Leegyszerűsítve a lényege az, hogy addig hajtja el magától a lovat és tartja egy, a ló számára diszkomfortos helyzetben, amíg az el nem kezd, a kiinduló állapotához képest, másképp gondolkodni. A megfelelő jelzéseket követően ló és ember újra tárgyalja a helyzetét és a ló csatlakozhat az emberhez. Monty leírta, hogy amikor a Join up-ot bemutatókon csinálja, a nézők többsége megkönnyezi a csatlakozás pillanatát. Ő azzal magyarázza ezt, hogy vannak, akik jobban tudnak azonosulni, empatikusabbak az Áldozat szerepében lévőkkel (itt a ló), talán épp azért, mert maguk is azok.
Első hallásra azt gondolhatjuk, hogy minden bántalmazás mögött gonosz, agresszív, erőszakos, fizikailag erős ember áll. A szóbeli bántalmazók azonban lehet, hogy jópofák, kedvesnek, udvariasnak tűnnek, csendesek, konfliktuskerülők, ezért hosszú idő telhet el, mire felismerjük kivel is állunk szemben. Ha jobban odafigyelünk a kommunikációjukra, akkor felismerhetjük a mechanizmust, amivel hatnak a környezetükre.
A fizikai erőszakról többet, a szóbeli bántalmazásról kevesebbet tudunk, pedig bántani nemcsak veréssel lehet a másikat, nemcsak az az Áldozat, akit fizikailag bántalmaznak. Sőt. Egy kutatás eredménye, arra hívja fel a figyelmet, hogy a fizikai és érzelmi fájdalom ugyanolyan utat jár be. Naomi I. Eisenberger, kimutatta, hogy például, amikor egy társaságból kiközösítettnek érezzük magunkat, agyunk ugyanazon része aktiválódik, mint konkrét fizikai fájdalom átélése esetén. Azaz a szavaink is ütnek, a lelkünk is sérülékeny. Hmmm, már megint egy párhuzam a lovak és emberek között és egy újabb indok, ami miatt érdemes a lovak segítségét kérni életünk problémáinak feloldásához. Na, de térjünk vissza a verbális erőszakhoz. Mitől is lesz valaki szóbeli bántalmazó?

• az egyik ember a másik személyiségét, életkorát, kiszolgáltatottságát, lelki állapotát, határait figyelmen kívül hagyja, nem tartja tiszteletben
• a másikkal tisztelet nélkül, méltóságérzete megőrzése nélkül, határainak tiszteletben tartása nélkül bánik és beszél,
• állandóan kötözködik vagy ellenkezik, mindig neki van igaza
• másikat vagy annak tevékenységét szóban megszégyeníti, leértékeli, méltóságérzetébe beletipor
• bántó vagy sértő vicceket mond vagy viccbe ágyazza a kritikáját
• vádaskodik
• bagatellizálja a másik által elmondottakat, a másik problémáit, elért eredményeit
• elfelejti a másikkal történt megbeszéléseit, az előre megbeszélt közös programokat, ignorálja a másik személyét vagy eredményeit
• a másikat hibáztatja mindenért, gyakran olyan dolgokért is, amelyekhez a másiknak semmi köze,
• szavakkal fenyeget, mely a testi épségre, a kapcsolat megszüntetésére, a fontos dolgok/emberek megvonására vonatkozik
• pletykákat terjeszt, amikkel aláássa a másik tekintélyét
• haragszik, állandóan parancsolgat, durván sérteget,
• letagad bármit, amit mondott vagy tett, és úgy kezeli a bántalmazott felet, mintha beteg vagy túl élénk fantáziájú lenne.
Valószínű több tényező ismerős. Alkalmaztad vagy veled szemben alkalmazták, például egy vita, veszekedés hevében. Szóbeli erőszak akkor lesz, ha a fentiek közül több elem használódik, heteken át, rendszeresen. Bár a kommunikáció rengeteg eszközt ad a nehéz emberek, nehéz helyzetek kezelésére, a bántalmazotti viszony más. Itt a megoldás: a kilépés és/vagy a szakemberhez fordulás.

(Forrás: Patricia Evans: Szavakkal verve. Szóbeli erőszak a párkapcsolatokban, Háttér kiadó, NANE, BP, 2004.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük