A mai világban azok érvényesülnek, akik jól bánnak az emberekkel, jól értik az emberi viselkedést. Ennek egy kétélű eszköze a Cold reading, ami viszonylag egy ismeretlen fogalom. Az ún. cold reading (hideg olvasás) néhány speciális technikát ötvöz, melynek segítségével bizonyos emberek képesek rövid idő alatt részletes információkat levenni egy másik személyről. Ezen technikák gyakorlott használója akár minden korábbi előismeret nélkül pillanatok alatt le tud olvasni jó néhány információt a környezetében lévők testbeszédéből, korából, ruházatából, hajviseletéből, neméből, szexuális beállítottságából, vallásából, etnikumából, műveltségéből, beszédstílusából, származásából, a hangsúlyaiból stb. Valószínű te is találkozhattál már olyan emberrel, akiről azt érezted beléd lát, mindent tud rólad, pedig nemrégóta ismered. A cold reader önmagában nem pozitív vagy negatív előjelű, de érdemes résen lenni és jobban figyelni magunkra vagy beszélgető partnerünkre. Ehhez jó tudni, mik a jellemzői a „cold reader-ségnek”: • nagy valószínűségű találgatásokra építenek az adott témakörben, • folyamatosan igyekeznek leszűrni minden apró visszajelzést, hogy a jó irányban tapogatóznak-e, • megerősítik, kihangsúlyozzák, esetenként tovább is építik a megerősített megállapításokat, illetve gyorsan témát váltanak, ha téves úton indultak el, • együttműködésre bírják a másik felet, mert a hatásos cold reading legfontosabb eleme maga a beszélgető partner, aki lelkesen igyekszik valós, saját témákhoz kötni vagy értelmezni a homályos kijelentéseket, hozzásegítve a cold readert a helyes megérzésekhez, • a cold reader miután nyugtázta, hogy az alany hajlandó együttműködni, általában tapogatózó megállapításokkal vagy kérdésekkel kezd. Ezekre az alany valamilyen visszajelzést ad a reakcióival, akár szándékosan, verbálisan, akár önkéntelenül nonverbálisan, melyekből a cold reader tovább építkezhet vagy korrigálhat. A beszélgetés során a legapróbb nyomok, az arckifejezés vagy testtartás megváltozása is jelezheti a cold readernek, hogy az adott próbálkozása talált-e vagy sem. Mivel az idő zömében a cold reader a sikeres témákat fejti ki vagy nyomatékosítja, és viszonylag hamar odébbáll a téves nyomokról, a beszélgetőfélben azt a benyomást keltheti, hogy sokkal többet tud az érintett témákról, mint egy átlagos idegen. Az egyik legismertebb könyv a cold reading technikákról a The Full Facts Book of Cold Reading című kiadvány, melyet egy híres brit illuzionista, Ian Rowland írt. Ebben a könyvben több mint húsz különböző technikát taglal. Például: A sörétes puska technika A „sörétes puska” (angol Shotgunning) egy gyakran használt cold reading-technika. A cold reader nagyon általános dolgokkal kezdi a beszélgetést. Szinte biztosan lesz olyan téma, ami teljesen vagy legalább részben érinti a másikat. A cold reader figyeli a reakciókat (különös tekintettel a testbeszédre, hangsúlyra), és folyamatosan szűkíti a témát, melyekre pozitív visszajelzés érkezett. Gyakran érzelmi reakciókat kiváltó kijelentésekkel dolgozik, ami megkönnyíti a szűrést. Ezt a technikát a sörétes puskáról nevezték el, mivel az sok apró sörétet lő ki, melyek közül néhány célt talál, néhány pedig nem. A kellően nagyszámú témából biztosan lesz egy-két találat. A Barnum-hatás A Barnum-hatást P.T. Barnumról, egy amerikai showmanről nevezték el. Az ún. Barnum-állítások olyan kijelentések, amelyek személyesre szabottnak vannak beállítva, ám rengeteg emberre igazak. Bár látszólag konkrét és részletes információk vannak bennük, a megfogalmazás gyakran nyitott, hogy a lehető legnagyobb mozgástér maradjon a testre szabott értelmezésre. Kimondottan azzal a céllal készültek, hogy a beszélgető társból előhozzák az azonosuló reakciókat. A hatásmechanizmus elsősorban a másik fél azon igyekezetére épül, amellyel próbálja kitölteni a részleteket az általános szövegben, illetve hogy kapcsolatokat keres az elhangzott szöveg és a saját élete között. (Gyakran az egész életüket lepörgetik a fejükben, hogy megtalálják ezt a kapcsolatot, és közben ha kell, többféleképpen is újraértelmezik a mondatokat, hogy alkalmazható legyen rájuk.) Egy tehetséges vagy kellően erőszakos cold reader akár bele is beszélheti az alanyba, hogy az elhangzott mondat valamilyen vonatkozásban igaz rá. Van, hogy elegendő többször elismételni, hogy ismerjék be az összefüggést. Néha pedig az a célravezető, ha a másikat hibáztatják, hogy valószínűleg nem gondolkodik elég erősen, vagy elfojt valamilyen fontos emléket. A cél minden esetben az, hogy a beszélgető társ megadja magát, és kösse valami valós vagy megtörtént eseményhez az elhangzottakat. Ilyen mondatok például: • „Úgy érzem, néha bizonytalan vagy főként ismeretlenek között.” • „Problémáid vannak egy baráttal, főnököddel vagy hozzátartozóval.” A szivárványtrükk A szivárványtrükk egy sajátosan megfogalmazott állítás, amely egy időben ruházza fel az alanyt egy bizonyos tulajdonsággal vagy személyiségjeggyel, valamint annak ellenkezőjével. Egy ilyen kijelentéssel a cold reader lefedhet minden eshetőséget, és úgy tűnhet az alanynak, mintha egy pontos következtetést vont volna le, holott az ilyen szivárványmondatok homályosak és gyakran ellentmondásosak. Ez a technika bátran alkalmazható, mivel a legtöbb ember az élete során már biztosan átélte egy adott érzelem mindkét oldalát. Néhány példa ilyen mondatokra: • „Rendszerint optimista és vidám ember vagy, ám volt olyan időszak az életedben, amikor nagyon magad alatt voltál.” • „Többnyire kedves és megértő ember vagy, de ha valaki visszaél a bizalmaddal, nagy haragot érzel.” A cold reader sokféle tulajdonság közül választhat, kigondolja az ellenkezőjét, és összeköti a kettőt egy kellően homályos vagy általános mondatba különböző kitételekkel, úgy, mint idő, kedv, lehetőség, emberek stb. Ha van cold reading, akkor létezik hot reading is. Az ún. hot reading (forró olvasás) előzetesen megszerzett tudást használ, a cold reading pedig a fentebb bemutatott általános feltevéseket és következtetéseket, melyeket a helyszínen von le a cold reader. Ha ezeket a pszichológiai trükköket ügyesen használja valaki, azt a benyomást keltheti, hogy valamilyen természetfeletti adottságokkal rendelkezik. Valójában azonban az elhangzott állítások az emberiség 99%-ára igazak, nemtől, kortól, világnézettől, kultúrától vagy nemzetiségtől függetlenül. Tehát ahhoz, hogy másokat jó esetben befolyásolni, rosszabb esetben manipulálni lehessen bizonyos pszichológiai trükkök használata áll a háttérben, nem földöntúli hatalom, hanem az emberi természet és az úgynevezett „cold reading” technika ismerete.
Szabó Emese Hajnalka lovas tréner, coach
